| Belize |
 |
 |
 |
|
Belize, Karib-térség
Belize egy kis ország Közép-Amerika keleti partján a Karib-tenger mellett. Határos országok északon Mexikó, nyugaton és délen Guatemala. Az ország politikai rendszere parlamentális demokrácia és alkotmányos monarchia, II. Erzsébet brit királynőt tekintve legfelsőbb uralkodónak. A Belize nevet használják a Belize folyóra, Belize leghosszabb folyójára, és a volt fővárosra és Belize legnépesebb városára, Belizvárosra is. Az ország az egyetlen angolul beszélő ország Közép-Amerikában. Belize brit koronagyarmat volt több mint száz évig, és Brit Honduras néven volt ismert 1973-ig. 1981. szeptember 21-énn nyerte el függetlenségét. Belize a Karibi Közösség (CARICOM) tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak. Belize a legkisebb népességű független állam az amerikai kontinensen, amely nem sziget. A negyed Magyarországnyi területű trópusi ország területének felét a Yucatán-tenger lagúnás partját övező, mocsaras síkság foglalja el, amely őserdőkkel borított dombvidékbe megy át. A mezőgazdaság legfontosabb terményei a cukornád és a banán. Jelentős a trópusi őserdő értékes fafajtáinak kitermelése (mahagóni). Domborzata A Közép-Amerika északkeleti részén, a Yucatán-félszigeten elterülő ország széles, mocsaras parti síksággal érintkezik a Yucatán-tenger sekély, korallzátonyos térségével. Északnyugati, 200 méter fölé emelkedő része a yucatáni mészkőtáblához tartozik. Az ország déli részén a Maja-hegység húzódik. Legmagasabb pontja: Victoria Peak, 1160 méter. Éghajlata Éghajlata szubtrópusi, meleg és párás. Az esős évszak május közepétől november végéig tart, hosszabb szárazabb időszak februártól május elejéig van. A part mentén 10 °C-tól (télen) 35 °C-ig (nyáron) változik a hőmérséklet, míg az ország belsejében télen valamivel hidegebb, nyáron pedig melegebb is lehet. Hurrikán szezon júniustól novemberig tart (de már decemberben is előfordult). Északon az átlagos csapadékmennyiség kb. 1,500 mm évente, míg a hegyek övezte déli területeken a 4,000 mm is meghaladja. Növény- és állatvilága Az országban több ezer fajta növény él, 200 fajta orchidea és 500 különböző fa. Az országban esőerdő is található. Az ország fele lakatlan, illetve a természeté.
Az országban megél a jaguár, a tukán (harkályalakú trópusi madár). A folyókban kígyók, krokodilok élnek. Népessége, lakossága A népesség 48%-a mesztic, 25%-a kreol, 11%-a maja indián, 16%-a pedig egyéb népcsoportokhoz tartozik. Nyelvi összetétel, vallási összetétel Az országban a hivatalos nyelv az angol, beszélt nyelvek még a spanyol, a kreol, a maja és a garifuna. A lakosság 50%-a római katolikus, 27%-a protestáns vallású, 9%-a vallás nélküli, 14%-a pedig egyéb felekezetekhez tartozik. Gazdaság Gazdasági alapja a növénytermesztés (cukornád, kávé, banán, kakaó, citrusfélék), de kiemelkedő az értékes trópusi fák termelése is. Ünnepnapok Történelem Maja indiánok Belize őslakói.
A maja civilizáció Belizében i.e. 1500 és i.sz. 300 között terjedt el, fénykorát 900-ig élte. Az első európai telepesek brit zsidók, kalózok és angol hajótöröttek voltak 1638-tól. A Belize név eredete bizonytalan, de az a legvalószínűbb, hogy Peter Wallace családnevének spanyol ejtéséből származik. Peter Wallace alapította az első települést Belizében 1638-ban. A Belize név eredetére másik lehetőség, hogy a 'belix' maja szóból származik, ami zavaros vizet jelent és a Belize folyóra alkalmazták. A partvidék megakadályozta a terület korai gyarmatosítását. Területét a 16. század elején hódították meg a spanyolok, azonban nem telepedtek itt le. A korai "Belize település a Hondurasi-öbölben" kevés lakossal bírt, Belize Town és St. George's Caye településekből állt és gyakorlatilag az Egyesült Királyság gyarmatává vált az XVIII. század végén. A korai XIX. századtól a települést Brit Hondurasnak hívták és 1871-ben koronagyarmat lett. Mivel a spanyolok képtelenek voltak a mai Belize ellenőrzésére, az angolok elkezdték a kékfát (angolul logwood) kitermelni, amely nagyon keresett volt Európában, a gyapjúszövet-gyártásban használták festékként. 1770 táján egy másik trópusi fafajta, a mahagóni vette át Belize fő exportcikkének szerepét. A mahagóni-kitermelés volt Belize gazdaságának alapja az 1900-as évek elejéig, amikor a citrusfélék, cukornád- és banántermelés vette át ezt a szerepet. A Hattie hurrikán súlyos károkat okozott 1961-ben. A kormány úgy döntött, hogy a partvidéken a tengerszint alatt fekvő főváros túl veszélyes. Néhány év alatt a brit gyarmati kormányzat felépítette az új fővárost, Belmopant az ország földrajzi központjában és 1970-ben megkezdődött a hivatalok lassú átköltözése. Brit Honduras önkormányzó gyarmat lett 1964-ben és a Belize nevet 1973. június 1-én vette fel; az Egyesült Királyság utolsó gyarmata volt az amerikai kontinensen. George Price vezette a teljes függetlenségbe az országot 1981. szeptember 21-én. A szomszédos Guatemalával területi vita volt ezt megelőzően, és az nem ismerte el hivatalosan az új országot. A közép-amerikai spanyol gyarmatok függetlenné válásakor (1820 körül) Belize területére igényt tartott Mexikó és Guatemala is. Belize további történetén keresztül Guatemala mindig magának követelte területének egészét vagy egy részét. Ezt az igényt jelzik azok a térképek, amelyek Belizét Guatemala huszonharmadik tartományaként jelzik. A határvita megoldatlan marad, az Egyesült Királyság, a CARICOM kormányfők, az Amerikai Államok Szervezete és egy ízben az Egyesült Államok próbálkozott közvetíteni. A függetlenség óta is Belizében maradt a brit helyőrség a kormány kérésére. Mind Guatemala, mind Belize részt vesz az Amerikai Államok Szervezete egyeztető folyamataiban, beleértve a Guatemala-Belize Nyelvcsere Projektet. Búvárkodás Belizében A nagyobb szigetek mellett, a par mentén több száz apró kis sziget található, valamint 3 nagy, különálló korallzátony is. A sekély vízben korallok, szivacsok és egyéb tengeri élőlények figyelhetők meg. Itt található továbbá a világhírű „Blue Hole” (Kék Lyuk) is. A leghíresebb és egyben legnagyobb sziget Belizében az Ambergris Caye (caye jelentése magyarul sziget). Itt található San Pedro, egy kis város, mely Madonnát is megihlette (Isla Bonita - Szép-sziget - dala). Belize-i esőerdők Belize területének felét trópusi esőerdők uralják, melynek 80%-a állami védelem alatt áll, és legtöbbje mind a mai napig felfedezetlen. Ezekben az erdőkben jaguárok, pumák, ocelotok (párducmacskák), tatuk, tapírok éskrokodilok élnek. Szervezett kirándulásokon Ön is felfedezheti ezt a tropikus vidéket. Belize barlangjai Szervezett túra keretében, kajakkal vagy kenuval végigevezhet a barlangokon átfolyó földalatti folyókon. Az utazás olyan, mintha egy maja könyvtárban járna: a falakon a maja kultúra emlékei és nyomai, maga a maja történelem. Belize Dzsungel-folyói Északról dél felé, keletről nyugat felé szelik át Belizét a nagyobb folyók, melyek (többek között) kajakozásra és vadvízi evezésre is alkalmasak. Madárles Belizében Több mint 500 különböző fajta nem-költöző és vándormadár található a szigeten, a partmenti mangróvefáktól a mocsarakig, a korallzátonyok szigeteitől a tropikus esőerdőkig mindenütt madárdaltól hangos Belize. Magyar állampolgároknak az országba történő belépéshez vízum szükséges.
 
|
